Egészség

A csipkebogyó gyógyító hatása!

- Hirdetés

Legutóbb frissítve

A csipkebogyó bizony valóságos csodaszer az egészséget tekintve, hangsúlyozta gyenesdiási előadásában Wágenhoferné Pohl Magdolna. Az érdeklődők pedig számos feldolgozott formáját megismerhették belőle készült ételeket, italokat kóstolhattak, és bőrápoló krémeket is kipróbálhattak.

Az előadó, csipkebogyó múltjáról szólva elmondta, latin neve, a kutyarózsa onnan ered, hogy gyökerének veszettséget gyógyító hatást tulajdonítottak. Az ókorban például sorvadásos betegségekre, a középkorban tüdőbetegségekre használták.

A rózsafélék családjába tartozó csipkerózsával erdei tisztásokon, elhagyott kertekben találkozhatunk. Nyáron rózsaszín virágaiban gyönyörködhetünk. Télire beérő, égőpiros gyümölcseit frissen és lekvárként fogyasztjuk. Utóbbihoz azonban előbb fel kell dolgozni a bogyókat. Az előadó ezzel és a csipkebogyó szedésével kapcsolatban is adott tanácsokat.

Először is, olyan növényekről szedjük, amelyek nem utak vagy például vasúti sínek mellett nőnek, azok nyilvánvalóan egészségesebbek, tisztábbak folytatta.

Ha teaként szeretnénk felhasználni, akkor ki kell magozni, meg kell szárítani, vagy lekvárt is lehet főzni belőle. A tea tizenkét órás hideg áztatást követően egész nap iható, és kiváló hangulatjavító.

A dohányosoknak nagyon jót tesz a csipkebogyó magjában található P-vitamin, ezért ők magozatlanul szárítsák meg a bogyókat, majd áztatás előtt kalapáccsal vagy mozsárban törjék meg őket egy kicsit, hogy a magok megrepedjenek.

Szárításra, azaz például teakeverékekhez kemény húsú, feszes héjú csipkebogyót keressünk. Szárításhoz a terméseket hasítsuk ketté, esetleg daraboljuk apróra, és melegben, megfelelő szellőztetés biztosítása mellett szárítsuk meg. Légmentesen záró edényben, sötét helyen egy évig is eltarthatjuk.

Egyéb célokra, lekvár, szörp vagy bor készítéséhez, illetve friss fogyasztáshoz jobb a megpuhult termés, tehát ebben az esetben várjuk meg az első fagyokat.

Azonban a dércsípte bogyók legfeljebb 1–2 napot várakozhatnak a hűtőszekrényben. Bor, szörp és lekvár (hecsedli) készülhet belőle.

A foltos, sérült vagy túlságosan puha bogyó jó lehet azonnali fogyasztásra, tárolásának, feldolgozásának sikere azonban kétséges. A csipkebogyó fogyasztásáról röviden annyit, hogy ha nyersen kívánjuk enni, akkor vágjuk le a termés végét, és a magok benntartása érdekében óvatos nyomással préseljük ki a bogyó közepét. A krémszerű hús azonnal fogyasztható. Ha szárítjuk, akkor javítja a teák ízét. Felhasználás előtt áztassuk langyos vízben.

Főzéskor az egészben hagyott terméseket finomabb szűrőn átpasszírozva távolítsuk el a szőrös magvakat. Édesítsük, majd a kívánatos állag eléréséig főzéssel sűrítsük, forrón töltsük üvegekbe, s szárazdunsztban tartósítsuk.

A csipkebogyó C-vitamin-tartalma egye­dülállóan magas: 100 gramm szárított bogyóban 1700–2000 milligramm található. Viszonylag sok gyógykeverékben használják a szervezet ellenálló képességének erősítésére, meghűlések kezelésére. Elismerésre méltó mennyiségben találunk benne A-, B-, D-, K-, E- és P-vitaminokat. Antioxidáns hatású flavonoidjai lassíthatják az öregedési folyamatokat, és hatásosak lehetnek a rák betegség megelőzésében. Gazdag nyomelemekben és ásványi anyagokban.

Említhetem magnézium, mangán, kálium, foszfor, szelén, valamint cinktartalmát. Pektin és karotinoid is található benne, ezek étrendünk fontos kiegészítői.

Kiváló vértisztításra, menstruációs panaszokra, reuma estén, gyulladásgátló, várnyomáscsökkentő is, és a pajzsmirigyre is jótékony hatással van.

A szakember szerint bátran kijelenthető, hogy a csipkebogyó az egyik legigénytelenebb gyümölcsféle.

Jól megterem gyenge termőképességű talajokon is. Szeles, árnyékos, fagyzugos területre is lehetséges a telepítése, miután jól tűri a hideget, akár a -20 Celsius-fokot is átvészeli. Tudnunk kell ugyanakkor, hogy a nemesített fajták jóval igényesebbek, mint a vadon termők.

Egyes fajták főként a talajadottságok tekintetében igényesek.

Hasznosnak találta a cikket? Osztható, az oldalon található facebook jelre kattintva.