Érdekességek

A legjobb etetési stratégiák pontyokra!

- Hirdetés

Mind a mai napig tisztán emlékeszem egy 15 évvel ezelőtti írásra, amit egy akkori horgászújságban olvastam. A cikkben a szerző kissé túlmisztifikálva tett említést a pontyok szoktató etetéséről. Tudatosan, szinte óramű pontossággal meg volt határozva, hogy mennyit, mikor, és milyen íz világú bojlit etessünk a meghorgászandó vízbe, a pontyokat rászoktatva ezzel a tápláló eledelre.

Az évek múlásával, már némi tapasztalattal a tarsolyomban rájöttem, hogy azért ez nem annyira bonyolult dolog. Véleményem szerint az etetésben csakúgy, mint magában a pontyhorgászatban, nem lehet általánosítani, minden víz és minden horgászat más stratégiát követel.

Miért, mikor, mennyit:

Kezdjük azzal, hogy vajon miért is van szükségünk etetésre? A válasz pofon egyszerű. Nyilvánvalóan azért, hogy odacsalogassuk a pontyokat és megfogjuk őket, nem pedig azért mert rengeteg pénzünk van csalira, amit mind feltétlen be kell etetnünk a halaknak.

Számomra a legfontosabb dolog az etetés mennyisége. A tapasztalataim alapján általában kétféle módszert alkalmazok. A túlhorgászott, nagy nyomás alatt lévő vizeken keveset etetek koncentráltan, a természetes vizeken pedig nagy területen nagyobb mennyiségű etetőanyagot juttatok be.

Az elméletem szerint a tipikus úgynevezett „bojlis” vizeken – ahol az év nyolcvan százalékában szinte minden álláson horgásznak a pontyok folyamatosan mozgásban vannak, állandóan veszélyt „szimatolva” „körbe-körbe” úszkálnak. Az etetésen viszonylag csak rövid ideig tartózkodnak, felvesznek néhány szem csalit, majd továbbállnak.

A jelenség nem új keletű, hisz többször megfigyeltem már, hogy azokon az állásokon, ahol ügyes horgászok vannak, minimális mennyiségű etetéssel, kizárólag prémium kategóriás bojlival fogtak csak nagyobb testű pontyokat.

Az ilyen jellegű vizeken rendkívül nagy figyelmet kell fordítani mind a helykeresésre, mind pedig a csali minőségére. Csak úgy lehetünk jobbak a többi horgásznál, ha erre a néhány apró dologra odafigyelünk, máskülönben esélyünk sem lesz a kapitális halakat magunkhoz csábítani. Erre rögtön egy példával hozakodnék elő.

Adott egy 100 hektáros tározó, amelyen jobb esetben 25, rosszabb esetben 30, vagy akár még több hely van kialakítva. A 25 hely mindegyiken két horgász, fejenként három bottal horgászik, ami gyakorlatilag 150 etetést jelent.

Szóval ennyiből kell kiválasztania a megfogni szándékozott pontynak a mi horgunkat. Ráadásul szegény halat minden héten megakasztják legalább egyszer, de van, hogy többször is, így ennek tükrében egy idő után mindenképpen csakis a legjobb csalit fogja magának kiválasztani.

Ezeken a vizeken kizárólag bojlit és Pre-Drilled halibut pelletet etetek igen kis mennyiségben, egy kb. 5-10 méteres sugarú körben. Bizonyára hihetetlennek tűnik, de a megfigyeléseim alapján, amikor elkezdődik a horgászat egy tavon, az első években a pontyok szinte minden csalit felvesznek, bel tartalomtól és ízesítéstől függetlenül.

Az évek múlásával azonban a legnagyobbakat már csak a legjobb bojlival, minimális etetésen lehet megfogni. A természetes vizeken, ahol a legtöbb időt töltöm, merőben más a helyzet. Itt már nem elég néhány maréknyi bojli. Mivel jóval kevesebb a hal, sokkal nehezebb is megtalálni őket, ezért nagyon fontos a helykeresés.

A kiválasztott részen nagyobb mennyiségű, legalább 20 méteres, sávos etetést alkalmazok, és mindig a két szélére teszem le a felcsalizott horgaimat. Onnantól nincs más hátra, mint bízni a kedvező időjárásban, valamint abban, hogy a pontyok útvonala és az én etetésem keresztezze egymást.

A mennyiség elsőre lehet akár 20 kiló is, de ez nem azt jelenti, hogy minden nap beszórok ennyit. Ha nem látom az esélyét a halfogásnak, lecsökkentem a mennyiséget az ésszerű szintre. Ha viszont minden adott az eredményes horgászathoz, és az etetésre rátalálnak a pontyok, akkor jöhet a fent említett mennyiség, akár napi szinten is.

Erre éppen azért van szükség, hogy a halak folyamatosan az én etetésemen táplálkozzanak és ne menjenek tovább. A legfontosabb kérdés persze az, hogy mivel etessünk ezeken a nagy és rejtélyes természetes vizeken.

Nálam az etetőanyag kb. 50 százaléka bojli és Pre-Drilled halibut pellet, 30 százaléka tigrismogyoró, 10-10 százaléka kendermag, illetve kukorica. Ez a keverék tökéletes csalogatással rendelkezik, és nem utolsó sorban, helyben tartja a nagytestű pontyokat.

A horgászok többségénél általában éppen fordítva vannak az arányok: 10 kiló kukoricára  egy szem csalibojlit raknak. Valljuk be, nem sok sikerrel. Én nem nagyon szeretek kukoricával etetni, de Attila barátom igen.

Ő beszélt rá, hogy szórjunk egy keveset abból is, mert szerinte van egy közismert mondás: „úgy még nem halt meg ponty, hogy ne evett volna kukoricát”. Ami azt illeti, van benne valami igazság.

A kendermag viszont a legjobb etetőanyag pontyra, de olyan vizeken, ahol sok a keszeg, óvatosan használjuk, mert szerezhetünk magunknak néhány álmatlan éjszakát. A tigrismogyoró bármelyik nagy szemű magnál jobb, megfelelően elkészítve rendkívül fogós csali is lehet.

Többször előfordult, hogy a pontyzsákban csak a tigris és kendermag maradványait lehetett felfedezni, pedig körülöttem több mázsa kukoricát is beszórtak. A bojli elkészítését tekintve én mindig csinálok olcsóbb, úgynevezett etető bojlit, amelynek egy részét oldódóra készítem el.

Ez persze nem azt jelenti, hogy silány minőségű összetevőket használok fel, hanem úgy válogatom össze az alapanyagokat, hogy a kilónkénti ár lehetőleg ne haladja meg a 2000 forintot.

A recept:

-Moores clo: 1 kg
-Marine Pellet Powder: 1 kg
-Semolina: 1 kg
-Soja Flour: 1 kg
-Supergold 60: 1 kg
-Standard Fish Meal: 4 kg
-Purified Meat Meal Húsliszt: 0,5
-Purified Blood Powder Tiszta Vérliszt: 0,5 kg
-50 g só
-1 kg csirke máj (turmixolva)
-100 ml csoki aroma
-30-40 ml halibut oil
-Kb. 100 db tojás
-400 g Neskquick instant kakaó
-100 g Szerencsi kakaópor

Minőség, tápérték, eredményesség:

Sajnos az elmúlt években egyre inkább azt látom, hogy nagyon sokan silány minőségű bojlit, és a legolcsóbb kutyatápokat mázsaszámra szórják a vizekbe. Ám azzal senki nem számol, hogy valójában ez milyen hatással lesz a későbbiek során a vízminőségre és a halakra.

Tudvalevőleg a kutyatápok nagy része hamuból és a fehérje feldolgozóban előállított húslisztből készül. Ennél fogva úgy gondolom, semmi keresnivalójuk a pontyok étlapján. Láttam már olyan tavat, amelynek kristálytiszta átlátszó vize volt.

A horgászok elkezdték ész nélkül szórni a rossz minőségű etetőanyagot, majd ennek hatására a vízminőség öt év alatt szinte teljesen leromlott.

Én kizárólag csak jó minőségű, magas tápértékű, könnyen emészthető bojlikat, pelleteket, magvakat használok, és ezt is javaslom mindenkinek, mert a vizek megóvása, a halak egészsége közös érdekünk.

Jókor, jó helyen, jó mennyiségben:

Végezetül néhány mondatban elmesélném egy kora nyári horgásztúrám történetét. Május végén egy markáns hidegfront érkezését jósolták a meteorológusok. Attila barátommal nem sokat habozhatunk, irány az Atkai-holtág! Délután érkeztünk meg társam horgászhelyére.

A terepet már jól ismertük mindketten, ezért helykeresésre nem volt szükség. Kezdésnek közel 20 kilónyi „anyagot” etettünk be, majd reggel megismételtük.

Ezt egy kissé soknak találtam, de Attila megnyugtatott, hogy nem lesz probléma. Délután megérkezett a hidegfront viharos széllel, esővel. A pontyok ennek hatására mohón táplálkozni kezdtek, és az elkövetkező két napban nem hagyták el a gazdagon terített asztalt.

Több mint ötven darab pontyot sikerült fogtunk, közöttünk egy 16 kg feletti példányt. Ez a holtágon fantasztikusan jó eredménynek számít!

Ehhez hasonló élményeket kívánok minden egyes pontyhorgász barátomnak, és remélem, hogy írásommal tudtam egy kicsit segíteni az etetési stratégiák megfelelő alkalmazásában.

Szerző: Dankó Péter, és a Pontycentrum

Forrás: www.pontycentrum.hu