Mezőgazdaság

A mangalicát is okosabb lenne jobban becsülni

- Hirdetés



Állattenyésztés

2018. április 21., szombat • 12:18 A mangalicát is okosabb lenne jobban becsülni

-- Hirdetés

Az áfacsökkentés bevezetésével egyre többen vásárolnak sertéshúst, 2016 óta közel tíz százalékkal nőtt a fogyasztás. A mangalica, mint védett őshonos állatfajta hazánk magas genetikai értéket képviselő, kiemelt jelentőségű mezőgazdasági kulturális értéke.

Magyarországon jelenleg 220 gazdaságban foglalkoznak mangalicafajta tenyésztésével, míg hét éve 136 tenyészet volt. A korábbi hatezres tenyészkoca-állomány is megközelíti a tízezret. A forgalmi adó csökkentése a gazdaság fehérítésének is jót tett, növekedett a tisztességes vállalkozások versenyképessége. Hazánkban évente 60–70 ezer mangalica hízót nevelnek – írja a Heves megyei hírportál.

A mangalicák tenyészideje eléri a másfél-két évet is, s a jó termékminőség miatt ezt érdemes megvárni – fotó: heol.hu

Közel három éve foglalkozik vállalkozóként mangalicák és fehér sertések tenyésztésével Vona Gergő. A sertéstartást ugyanakkor tíz éve kezdte, s már ötödik generációs állattenyésztő. Állítja, abból a szempontból nem problémás fajta a mangalica, hogy mínusz 17 fokban is képes elleni.

Nem igényel táplálékkiegészítőket, hiszen a ridegtartásból adódóan fontos anyagokat túrás közben vesznek fel az állatok. Jó mangalicát nem lehet nagyüzemi, zárt körülmények között tartani. Amit kiemel, ezek a jószágok nem híznak olyan mértékben, mint a fehér sertések.

Míg a százhúsz kilogrammos súlyt utóbbi akár hét hónap alatt eléri, addig a mangalicának ehhez másfél-két évre is szüksége van, ha fontos a jó minőség.

Hozzáteszi, a gazdák önköltsége igen magas.

– Nem véletlen tehát, hogy a mangalicahúsból készült termékek drágák, hiszen az állatok tartása sem egyszerű és olcsó – fejti ki Vona Gergő.

A gazdálkodó úgy látja,

jó a meglévő támogatási rendszer, de még mindig inkább a nagy gazdaságoknak kedveznek.

– Komoly állategészségügyi előírásoknak kell megfelelni, ha valaki mangalica tartásával szeretne foglalkozni – mondja. A sok elvárást egy kis gazdaságban nem egyszerű megvalósítani.

Szerinte sokan visszakoznak a mangalica húsától, pedig aki egyszer megkóstolja, máskor is enni akar belőle.

– Sokan, ha meghallják, hogy mangalica, arra gondolnak, hogy túl zsíros. Pedig sokkal egészségesebb zsírokat tartalmaz a szabad tartás miatt, mint a házi sertés

– vélekedik. Ellenálló, ízig-vérig magyar fajtáról van szó, melyet talán még mindig nem értékelnek itthon eléggé.

– Külföldön igen kedvelt a húsa, például Spanyolországban, de Kínában is – jelenti ki. Véleménye szerint a sertéstartáson belül sokkal jobban el kellene különíteni a mangalica és a házi sertés tenyésztését a támogatások szempontjából, hiszen előbbi hungarikum.

fotó: MTI

A Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete a szaktárcától évente csaknem száz­millió forintot kap elsősorban termékek bevezetésére, valamint bel- és külföldi marketingre. Továbbá majdnem 50 millió forintos támogatásban részesülnek a törzskönyvezési feladatok elvégzésére, s közel huszonötmillió forint jut nekik kannevelésre, genetikai háttértevékenységre.

Az egyesület tájékoztatása szerint, bár pontos adataik nincsenek a mangalicából készült termékek fogyasztásának mértékéről, ők úgy látják, hogy egyre népszerűbb ez az élelmiszer. Hozzáteszik: a mangalicahús volt az idei, São Paulóban megtartott brazil Bocuse d’Or versenyfogása is.

agrotrend.hu / heol.hu

nyomtatható verzió küldés e-mailben


-- Hirdetés

Csatlakozzon a beszélgetéshez

>