Érdekességek

A vadkár miatt őshonos fafajok pusztultak ki

- Hirdetés
0 Shares



Vadgazdálkodás

A vadkár miatt őshonos fafajok pusztultak ki2018.06.14

-- Hirdetés

Vészharangot kongatott Kovács Gyula Magyar Örökség-díjas erdész, aki attól tart, hogy károsodhat, vagy akár tönkre is mehet a Kárpát-medence régi gyümölcsfáinak gyűjteménye. A télen ugyanis Pórszombaton vadkár sújtotta a felbecsülhetetlen értékű génbank fáit. Kovács Gyula szerint a vadásztársaság nem fordít elég figyelmet a vadgazdálkodásra, s szerinte ez a jövőben sem fog változni.

Az erdész évtizedekkel ezelőtt kezdte kutatni, majd gyűjteni térségünk gyümölcsészeti hagyományait. Létrehozta Göcsej régi gyümölcsfajtáinak génbankját, majd bővíteni kezdte a gyűjteményt az Őrség és a Hetés gyümölcsfafajták anyagával. Mostanra az egész Kárpát-medence régi fajtáit összegyűjtötte. Hatalmas összefogással létrehozta a Tündérkert mozgalmat és a régi magyar gyümölcsfajták legnagyobb gyűjteményét. A Pórszombat melletti Medes-hegyen 3000 mentett fajtát ültetett el. A génbank kiemelkedő fontossággal bír, például a göcseji körtéből négyszáz régi fajtát őriznek, többet, mint amennyi az Európai Unió néhány országában összesen létezik.
Tavaly augusztustól a területen az addigi vadásztársaságot egy osztrák érdekeltségű vadásztársaság váltotta fel, amely nem fordít kellő gondot a vadgazdálkodásra és a vadkár megelőzésére. Idén télen a gyűjteménynek otthont adó 11 kertből négyet súlyosan megrongált a vad, annak ellenére, hogy ők a kertek mindegyikét bekerítették, sőt, amennyire erejükből telt, egyedileg is védték a fákat. A kertekben őrizték bizonyos fajták utolsó egyedeit is. Pusztulásukkal ezek a fajták végleg elvesztek a magyar
örökség, a magyar pomológia számára. Az egyik ilyen fajta a Porhanyós rétesalma volt – nyaranta 2-3 hónapig érett; vagy a Pünkösd királya, amelyet őseink a tavaszvégen vettek elő az eltárolt búzából, és amelyik az egyik legtartósabb magyar almafajta lehetett, hiszen éréstől érésig épségben megmaradt.
Kovács Gyula tájékoztatta a vadásztársaság helyi képviselőjét arról, hogy a vadkár felbecsülhetetlen értékű anyagot semmisített meg. A társaság azzal válaszolt, hogy „ami fölbecsülhetetlen, azt nem is lehet felbecsülni. Azaz nincs értéke.” Az első vadkárbecslésen a cég hivatalos képviselője nem vett részt.
Az osztrák tulajdonosnak, a vadgazdálkodónak az a célja, hogy minél több vadat koncentráljon a területre, azaz hogy minél jobb eredményeket produkáljanak a vadászatokon. A föld jelentős része az ő tulajdona, a saját birtokát bekerítette, a helyi lakosság területei viszont védtelenek.
Az osztrák gazda helyi képviselője a kárra reagálva felajánlotta: adnak vadhálót vagy csirkehálót, védjék meg egyedileg a fákat. Ez azonban nem megoldás ebben az esetben, mikor 3000 fajtát őriznek.
Kovács Gyula szerint a kár felbecsülése semmit nem jelent. Ha a magyar örökségnek van ára, akkor tulajdonképpen minket magunkat is el lehet adni. Meg kell óvnunk az örökségünket, ehhez azonban az új tulajdonosnak másként kellene gazdálkodnia.

Forrás: Sonline

Fotó: Kertvarázs



-- Hirdetés
0 Shares

Csatlakozzon a beszélgetéshez

>