Érdekességek

Dohányzol? Ezt tudnod kell!

- Hirdetés

Legutóbb frissítve

Aki dohányzik, fokozott kockázatnak teszi ki az egészségét, azaz vállalja azt, hogy bizonyos betegségeket nagyobb valószínűséggel, és gyorsabban kap meg, és esetleg korábban hal meg, mint a nemdohányzók. Nézzük, hogy mit kockáztat az, aki rászokik a cigarettára, vagy nem tud leszokni róla.

A dohányfüst számos, az emberi egészségre igen káros anyagot tartalmaz. Ezek közül a legfontosabbak a nikotin, kátrány, szén-monoxid.

A nikotin a dohány legnagyobb hatású alkotóeleme. Belégzéskor a szervezet a nikotin mintegy 90%-át elnyeli, ami erős cigaretta esetén 1,4 mg, gyengébb cigaretta elszívásánál pedig ez a mennyiség 0,4 mg-ra csökken.

A felszívódás is gyorsan végbemegy a száj, a légutak nyálkahártyájába és az emésztőszervekbe. A nikotin elsősorban a központi és a perifériás idegrendszeren fejti ki hatását.

A dohányfüst rendkívül sokféle szénhidrogént tartalmaz, melyek kátrányféleségek formájában bejutnak a légutakba. A füst kátránytartalma eléri a 20 mg-ot.

A szén-monoxid (CO) a szén tökéletlen égésekor keletkezik. A vér festékanyagaival szoros kémiai kötést alkotva akadályozza meg az oxigén egyes szervekbe való eljutását. Egy cigaretta elszívásánál mintegy 15 ml CO kerül a tüdőbe.

A cigarettázás fő támadási pontja épp az érrendszer. Itt a cigarettafüst szénmonoxidja a vérfestéken belül kiüti az oxigént, ezáltal csökken a szövetek oxigénellátása.

A nikotin összehúzza az érfalak középső rétegét, az izomzatot, ezáltal az beszűkül.

Az érszűkület természetesen a környező szövetek vérellátásának csökkenésével jár.

Ez magyarázza a hőmérséklet csökkenését a cigaretta elszívását követő 7 percben, ami 7 fokos lehűlést jelent. Az idült dohányosok egy részénél az átmeneti érszűkület sajnos tartóssá válik, elsősorban az alsó végtagokban.

Emiatt a cigarettázóknak 600%-kal gyakrabban kell amputálni a lábukat, mint a nemdohányzóknak. Az érszűkület magyarázza a szívinfarktus létrejöttét is. A szívinfarktusok 25%-áért a cigarettázás a felelős.

A cigarettázás mellőzésével az összes rákos megbetegedések egyharmada, a légzőrendszer rákjainak (beleértve a tüdőrákot) döntő többsége megelőzhető lenne. Cigaretta nélkül alig lennének idült légúti betegségek és érszűkület a végtagokban.

Egészségkárosító hatásai között szerepelhet akár a gyomor- és nyombélfekély, és a gyomornyálkahártya gyulladásos megbetegedése, valamint a húgyhólyag-, vese- és hasnyálmirigy-daganatok.

Mindezek együttesen 9 évvel rövidítik meg a cigarettázók életét.

A dohányzás, pontosabban a dohányfüstben lévő nikotin csökkenti az ember étvágyát, valamint rontja az emésztés hatásfokát. Ez nemcsak az aktív dohányosokra vonatkozik, hanem azokra is, akik bizonyos időt mindennap dohányfüstös helyiségben kénytelenek eltölteni.

A legközvetlenebb mégis a dohányfüstnek a szemre gyakorolt hatása. A szem ingerlődése miatti fejfájás és rosszullét mellett a szemgolyó elülső részei is károsodnak, ezáltal idült kötőhártya-gyulladás, vagy a szemhéjak szélének gyulladása következik be, súlyosabb esetben szaruhártya-gyulladás is kialakulhat.

A nikotin közvetlen károsító hatására bekövetkező szembetegség a látóideg idült gyulladása is, melyet tompalátásnak neveznek. Ez nem igazi gyulladás, hanem az idegrostok sorvadnak a mérgezés miatt. A látóideg sorvadását a dohányzás egymagában is okozhatja.

Ha a beteg továbbra is szenvedélyesen dohányzik, és rendszeresen alkoholt is fogyaszt, meg is vakulhat. Egy másik súlyos szembetegség a zöldhályog. Ez a betegség azért alakulhat ki, mert a szem belsejében kórosan megnő a nyomás, a szemgolyó megkeményedik, a beteg előbb-utóbb megvakul.

A rágyújtással és a cigarettaszívással közvetlen balesetek is járnak. A magasra lobbanó láng megégetheti a szempillát vagy a szemhéjat, a gyufáról lepattanó szikra pedig a szembe is kerülhet. Ha eközben az ember a gépkocsi volánja mögé ül, szempillantás alatt bekövetkezhet a tragédia.