Érdekességek

ELKÉPESZTŐEN DURVA NYÁR JÖHET, TORNÁDÓKKAL, ÖZÖNVIZEKKEL, JÉGESŐKKEL!

- Hirdetés

Legutóbb frissítve

Az utóbbi hónapokban igen sok”verziót”, elgondolást hallhattunk meteorológusoktól, időjósoktól, klímakutatóktól, hogy valójában milyen nyárra készülhetünk, a nyár itt van, azonban a hőség, sőt, a tartós melegnek sincsen se híre, sem hamva, utána néztem az okoknak!

Statisztikákat hiába való fejtegetni, átnyálazni, a valóságot kell figyelemmel kísérni, ami nem túl fényes, mert a tavasz ugyan közel 3,5 fokkal maradt el az átlagtól, azonban az ilyenkor megszokottnál eddig országos átlagban 80 mm csapadékkal kevesebb esett.

Alföld átlagos csapadékösszeg: 500 mm

Dunántúli-dombság: 800 mm

Északi-középhegység: 600 mm

Dunántúli-középhegység: 650 mm

Ebből kiderül, hol is kellene járnunk így fél évhez közeledve.

Nos: Ehhez képest a felsorolt tájakon eddig nincsen olyan pont, ahol idén 250 mm mennyiséget meghaladó csapadék hullott volna, legyen az eső, vagy hó.

Rendkívül rossz például az Alföld helyzete, részben ez az ország éléskamrája, ezen belül Békés, Csongrád, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye, ahol az eddig lehullott csapadék mennyisége nem éri el idén a 150 mm-t is, és ez több, mint aszály!

Erre szokták használni az elsivatagosodás szót, azonban ehhez extrém melegnek kellene csatlakoznia, viszont az is csak álom, hónapok óta megfigyelhető 2 dolog.

A frontok ( harmatgyengék) szinte 80 % valószínűséggel mindig hétvégéhez közeledve érkeznek, Európában, például Csehország, Szlovákia, valamint Lengyelország területén rendszeresek az óriási esőzések, zivatarok, sőt zivatarláncok, azonban ha le is “csúsznak” inkább hazánk északi tájait kóstolják meg,  déli területekre szinte semmi nem jut, nagy bajt okozva ezzel a mezőgazdaságban, az óriási földterületek öntözése nem biztosított.

Egy átlagember ebből csak annyit vesz észre, hogy drágul a kenyér, a zöldség, a gyümölcs, az étolaj, stb..

Egész Európa, sőt az egész világ időjárását befolyásolja az El Nino jelenség,

  • Karácsony táján évről-évre meleg víz jelenik meg Ecuador és Észak-Peru partjai előtt. A meleg, délnek tartó áramlás blokkolja a tápanyagban gazdag hidegvíz-feltöréseket, a halászat rövid időre megszakad.
  • A felmelegedés nem terjed délebbre Peru legészakibb részeinél, és rendszerint márciusra vagy áprilisra véget ér.

1982-1983 az év mely örökké a történelembe vonul, ekkor rendkívül intenzív volt az EL Nino, “uralmát” az egész világra kiterjesztette, óriási áradásokat, havazásokat generált, melynek sok halálos áldozata volt.

A történet megismétlődni látszik, az El Nino viselkedése az utóbbi években rendkívül megváltozott, egyre gyakrabban tör át az északi féltekére, ami már Európa, és azon belül hazánk időjárására is kihatással lehet, és lesz is!

Az óceáni vizek mostanában nem melegszenek, hanem hűlnek, így az El Ninot is ellentétes viselkedésre kényszerítik, így ahol eddig szárazság volt, ott özönvízszerű esők várhatóak, és fordítva is igaz, hőmérséklet szempontjából is hasonló tendencia várható például hazánkban is, az elmúlt években fürödhettünk a 36-38 fokokban, idén pedig még a 32 fokot is megköszönhetjük majd.

Ezzel együtt az elkövetkezendő években hazánk időjárása szelesebbre is fordul, ami szintén újabb légköri jelenségek, a Tornádók keletkezését valószínűsítik, ami hazánk területén idén eddig 5 alkalommal volt feljegyezhető, de hol van még a nyár vége, a “szezon” még csak most indul be.

Sokan a sarki jégtakarók olvadásával próbálják magyarázni a szélsőséges éghajlatot , pedig NEM!

„A tengeri jég összehúzódása  fokozza a melegedést, mert a jég nagy fényvisszaverőképessége helyett egy nagy elnyerőképességű óceán kerül. A 40-80 visszaverés helyett csak 10 százalék lesz a fényvisszaverés. Ez egy kellemetlen erősítő folyamat a klímaváltozásban. Még szerencse, hogy ez a folyamat egy jelentős mennyiségű felhőtakaró alatt történik, így nem olyan erőteljes, mint ha mindig sütne a nap”

Ami hazánkban még nagyon érdekes, és megfigyelhető, hogy idén elmaradtak a határozott mediterrán ciklonok, és bizony hazánk csapadékmennyiségének 60 %-át azok adják (adnák) azonban a mediterrán térségből érkező csapadéktömegek blokkolva vannak, és ez évek alatt óriási bajt, és szárazságot okozhat hazánk éghajlatában.

Írta: Gubár András

Forrás: www.idojosdas.hu

Amennyiben hasznosnak találta írásomat, megoszthatja barátaival, ismerőseivel, a cikk alatt található facebook jelre kattintva.

 

Csatlakozzon a beszélgetéshez