Becslések szerint a világban megközelítőleg 1 milliárd eb kódorog, macskák vonatkozásában is hasonló adatokról beszélhetünk. Az esetek többségében az állattartó vagy ráun az állatra, vagy éppen az elszökik, aminek súlyos következményei lehetnek.
Ebből fakadó probléma egyike a vadvilágban okozott jelentős mértékű káruk.
Kutatások szerint világviszonylatban kétszáz súlyosan veszélyeztetett fajt fenyegetnek vadon élő kutyák vagy macskák. Magyarországon sem csekély egyáltalán kártételük, macskáink a védett énekesmadarakra, kisemlősökre jelentenek súlyos veszélyt, a fészekfosztó tevékenységük és a mezei nyúlfiak zsákmányolása hatással van az apróvad állományra is.
A hazánkban fokozottan védett vadmacskával történő kereszteződésekor a hibridizált egyedek kiszorítják a fajtiszta vadmacska populációt.
A megszökött ebekből is előtör a szunnyadó ragadozóösztön. Őzek és szarvas borjak esnek áldozatául a falkába verődött elvadult kutyáknak.
Az ökoszisztéma zavarása mellett a betegségek terjesztését is elősegítik.
A vadászati törvény értelmében vadászterületen a vadásznak bizony kötelessége a vadállomány védelme. Megengedett vadászati eszközzel elfoghatja vagy elejtheti a vadat űző kutyát, macskát, ha a vad sérelme másként nem hárítható el, valamint fertőzés továbbterjedése, vagy el nem hárítható támadás megakadályozása céljából.
Lőni kizárólagosan akkor lehet, ha az állat tulajdonosának felderítésére nincs közvetlen lehetőség.
Ez a jogszabály több ponton támadható. Vegyük górcső alá a következő helyzetet: a vadászatra jogosult a vadászterületen kutyát lát. A vadász felméri a területet, látja-e az állat gazdáját. Amennyiben nem, akkor sem ejtheti el az állatot, mivel az nem űz vadat.
Tehát a vadásznak végig kell néznie, hogy a kutya végigballag a területen.
Az más kérdés, hogy a következő szántóföldön legelő őzrudli felé tart. A vadász szempontjából az elejtési távolságon belül a kutya nem okozott kárt a vadállományban, viszont egy kilométerrel arrébb már hajtja a vadat.
Szintén a jogszabály hibája az, hogy az elejtés kizárólagosan akkor lehetséges, ha az állat tulajdonosának felderítésére nincs közvetlen lehetőség.
Hogyan alkalmazható abban az esetben a szabály, ha a vadászatra jogosult észreveszi a kóborló kutyát, mialatt az egy mezei nyulat kerget? Tulajdonos sehol, tehát a jogszabály szerint az eb vadat űz, elejthető. A lövés célba talál, az elejtés sikeres és jogilag szabályos.
Néhány perc teltével már megjelenik az állattulajdonos, aki a puskadörrenésre jajveszékelve kiszalad egy fasor mögül. Következésképpen pontosításra szorul a közvetlen felderítés fogalomköre.
Mindennek a megelőzéséért ám legelőször az állattulajdonosoknak felelősségteljes állattartóként kellene viselkedniük, így az ilyenfajta incidensekre ritkábban, vagy nem kerülne sor.
Forrás: www.magyarmezogazdasag.hu
Szerző: Varga Tibor
