Mezőgazdaság

Méheket érintő veszélyekre figyelmeztet a Beporzók napja

- Hirdetés
0 Shares



Fenntarthatóság

2018. március 10., szombat • 08:29 Méheket érintő veszélyekre figyelmeztet a Beporzók napja

-- Hirdetés

A tenyésztett és vadon élő méhek állománya mind Európában, mind Észak-Amerikában jól láthatóan csökkent az elmúlt évtizedekben. Mivel kultúrnövényeink beporzását jórészt e rovarok végzik, egyedszámcsökkenésük jelentős élelmezési problémákat is felvet.

A beporzó rovarok védelmét tekintve a természetes élőhelyek helyreállítása, változatos méhlegelők kialakítása, valamint a növényvédő szerek használatának csökkentése hozhatna áttörést – írja közleményében a Szent István Egyetem

A beporzók kapcsán a hétköznapokban általában csak a háziméhek jutnak eszünkbe, ám fontos tudni, hogy a világon több mint 20 ezer, hazánk és a Kárpát-medence területén pedig mintegy 700 méhfaj fordul elő. A legtöbb virágos növény beporzását nemcsak a mezőgazdasági kultúrákban, de a természetközeli élőhelyeken is ezek a rovarok végzik, összességében pedig az emberiség élelmének 30-35 százaléka függ munkájuk sikerétől.

Háziméh (Apis mellifera) – wikipedia

A háziméheknek emellett közvetlenül kimutatható gazdasági hasznuk is van, hiszen az élelmiszer-, gyógyszer- és kozmetikai ipar a méz és méhviasz mellett virágport, méhpempőt, propoliszt és méhmérget is hasznosít.

A méhlegelőket látogató méheket azonban napjainkban számos veszély fenyegeti, melynek hátterében főként az emberi tevékenység áll.

A neonikotinoidokat tartalmazó növényvédő szerek méhekre gyakorolt negatív hatásait például egy Magyarországra, Angliára és Németországra kiterjedő nagyléptékű kísérletsorozat eredményei támasztották alá, melyben dr. Sárospataki Miklós, a Szent István Egyetem Állattani és Állatökológiai Tanszékének docense is részt vett. A világ egyik vezető tudományos lapjában, a Science magazinban közölt kutatási eredmények akár a neonikotinoidok végleges betiltásához is közelebb vihetnek.

A neonikotinoidokat tartalmazó szereket főként vetőmagok csávázására használják. A magba kerülő hatóanyag a csírázást követően szívódik fel a növekvő növénybe és fejti ki rovarölő hatását a növényt fogyasztó kártevőkre.

Az elmúlt években közölt vizsgálati eredmények azonban rámutattak, hogy

ezek a szerek kis mennyiségben az adott növény nektárjába és pollenjébe is bejuthatnak, és bár a virágokat látogató hasznos rovarokat közvetlenül el nem pusztítják, termékenységük csökkenését, valamint tájékozódási zavarokat okozva rájuk nézve is károsak.

A méhek térbeli tájékozódása az égbolt polarizációs mintázatán alapszik, amely derült, részben felhős, borult és ködös időben egyaránt biztos iránytűt jelent a rovarok számára. Ennek segítségével meg tudják becsülni a nektárforrás és a kaptár közti repülési irányt és távolságot, de az út megtételéhez szükséges „bioüzemanyag” mennyiségére is következtetni tudnak. Utóbbit azért kell szinte tökéletes pontossággal tudniuk, hogy virágmustrájukról a lehető legtöbb pollennel vagy nektárral térhessenek vissza családjukhoz.

Útközben csak annyival több mézet szívnak fel a szükségesnél, ami 100-150 méter többletút megtételéhez elegendő. Rájuk nézve tehát már egy kisebb tájékozódási zavar és egy rövid kerülő is végzetes lehet, az útvesztőben kiürülő mézhólyagjukkal ugyanis nem jutnak vissza kaptárjukba.

Ahogyan arra dr. Zajácz Edit tudományos főmunkatárs, a Szent István Egyetem és a Haszonállat-génmegőrzési Központ Kihelyezett Méhészeti és Méhészbiológiai Tanszékének vezetője is rámutat, a vadbeporzókat és a házi méheket a klímaváltozás hatásai is érzékenyen érintik: „A szélsőséges időjárási helyzetek befolyásolják a méhek viselkedését, és a megszokottól eltérő, rövidebb virágzási idő, valamint a hőségnapok számának növekedése a nektártermelés tekintetében is jelenthetnek problémát.”

Ahogyan arra

a március 10-én először életre hívott Beporzók napja is rávilágít, a megoldást a mezőgazdaság fenntarthatóbbá tétele jelenthetné, mely többek között

  • a növényvédő szerek használatának csökkentése,
  • a méhtartás körülményeinek javítása,
  • illetve vadvirágokkal borított szegélyek létesítése révén valósulhat meg.

Dr. Sárospataki Miklós egy korábbi kutatásából ugyanis kiderült, hogy a mezőgazdasági területek szegélyeire vetett virágos növények nagymértékben vonzzák a méheket és az egyéb viráglátogató rovarokat, ami hatékonyan erősítheti az adott terület méhfaunáját.

*

A magányosan élő méhfajok szaporodását segítő természetvédelmi eszközök "méhecske hotelek", vagy más néven "darázsgarázsok" elhelyezésére biztat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

agrotrend.hu / SZIE

nyomtatható verzió küldés e-mailben


-- Hirdetés
0 Shares

Csatlakozzon a beszélgetéshez

>