Hírek

Nagyon durva nyár jöhet, tornádókkal, özönvizekkel, jégesőkkel!

- Hirdetés

Legutóbb frissítve

Az utóbbi hónapokban  már igen sok”verziót”, elgondolást hallhattunk meteorológusoktól, időjósoktól, klímakutatóktól, hogy valójában milyen nyárra is készülhetünk, a nyár itt van lassan a nyakunkon, ám az idei évben a hirtelen tavaszt, a fokozódó aszályt figyelhettük meg, azonban ez nem lesz mindig így.

A lassan 6 hónapja tartó aszályos időszak főleg a Tiszántúl környékén tapasztalható, sajnos pontosan az említett régió, főleg az Alföld délkeleti része van az erős aszály “fogságában”, s mert ugyan az elmúlt napokban 10-15 mm csapadék hullott, azonban már annak nyoma sincsen.

A jelenlegi adatok, s számítások szerint több mint 120 mm csapadék hiányzik a talajból, s sajnos pont az őszi vetést követő időszakban csúcsosodott ki az aszály, és ezt például a repce, és a búza is alaposan megérezte, és persze a pénztárcánk is meg fogja érezni.

2018-ban 3 alkalommal is az Azori-anticiklon jelentős hatást gyakorolt a Kárpát-medence térségére, s közel fél éves aszályt okozott azzal, hogy az általa fenntartott magas légnyomású légköri képződmény elvágta a frontok útját, s a ciklonképződés is megszűnt ezzel egy időben, csapadék nélkül maradtunk.

Tavaly munkába állt az ország jégkár-mérséklő rendszer is, 987 talajgenerátorral, s melynek a célja az volna, hogy minimálisra csökkentse a jégkár kockázatát, a rendszerrel kapcsolatos megfigyeléseimről későbbi cikkemben írok majd.

A frontok ( harmatgyengék) szinte 80 % valószínűséggel mindig hétvégéhez közeledve érkeznek, s míg Európában, és például Csehország, Szlovákia, valamint Lengyelország területén rendszeresek az óriási esőzések, zivatarok, sőt zivatarláncok, s azonban sajnos ha le is “csúsznak” inkább hazánk északi tájait kóstolják meg, a déli területekre szinte semmi nem jut, nagy bajt okozva ezzel a mezőgazdaságban, az óriási földterületek öntözése nem biztosított.

Egy átlagember ebből csak annyit vesz észre, hogy drágul a kenyér, a zöldség, a gyümölcs, az étolaj, és tulajdonképpen minden, ami élelmiszer.

Egész Európa, sőt az egész világ időjárását befolyásolja az El Nino jelenség,

  • Karácsony táján évről-évre meleg víz jelenik meg Ecuador és Észak-Peru partjai előtt. A meleg, délnek tartó áramlás blokkolja a tápanyagban gazdag hidegvíz-feltöréseket, a halászat rövid időre megszakad.
  • A felmelegedés nem terjed délebbre Peru legészakibb részeinél, és rendszerint márciusra vagy áprilisra véget ér.

1982-1983 az év mely örökké a történelembe vonul, ekkor rendkívül intenzív volt az említett El Nino, “uralmát” az egész világra kiterjesztette, óriási áradásokat, havazásokat generált, melynek sok halálos áldozata volt.

A történet megismétlődni látszik, az El Nino viselkedése is az utóbbi években rendkívül megváltozott, egyre gyakrabban tör át sajnos az északi féltekére, ami már Európa, és azon belül hazánk időjárására is kihatással lehet, és lesz is!

Az óceáni vizek mostanában nem melegszenek, hanem hűlnek, és az El Ninot is ellentétes viselkedésre kényszerítik, így ahol eddig szárazság volt éppen, ott özönvízszerű esők várhatóak, és fordítva is igaz, s hőmérséklet szempontjából sajnos hasonló tendencia várható például hazánkban is, az elmúlt években fürödhettünk a 36-38 fokokban, idén pedig még a 34 fokot is megköszönhetjük majd.

Ezzel együtt az elkövetkezendő években hazánk időjárása szelesebbre is fordul, ami akár szintén újabb légköri jelenségek, például Tornádók keletkezését is valószínűsítik, ami hazánk területén igen gyakran megfigyelhető volt 2018-ban is, még ha “mini” formában is.

Sokan a sarki jégtakarók olvadásával próbálják magyarázni a szélsőséges éghajlatot , pedig nem!

A tengeri jég összehúzódása  fokozza a melegedést, s mert a jég nagy fényvisszaverőképessége helyére egy nagy elnyerőképességű óceán kerül.

A 40-80 visszaverés helyett csak 10 százalék lesz a fényvisszaverés.

Ez egy jelentős, és kellemetlen erősítő folyamat a klímaváltozásban. Még szerencse, hogy ez a folyamat egy jelentős mennyiségű felhőtakaró alatt történik, és így nem olyan erőteljes, mint ha mindig sütne a nap.

Ami hazánkban még nagyon érdekes, és megfigyelhető, hogy idén elmaradtak a határozott mediterrán ciklonok, és bizony hazánk csapadékmennyiségének 60 %-át azok adják (adnák) azonban a mediterrán térségből érkező csapadéktömegek blokkolva vannak, s ez évek alatt óriási bajt, és szárazságot okozhat hazánk éghajlatában.

Így összegezve hűvösebb, s erősen aszályos nyárnak nézünk elébe, de erős viharokkal is sajnos szembe kell néznünk, és azon sem kell meglepődni, ha egyre gyakrabban találkozunk tubákkal, tornádókkal, s ezek egyre csak erősebbek lesznek.

Írta: Gubár András / meteorológiai tanácsadó, az időjósdás.hu weboldal meteorológusa.

Amennyiben hasznosnak találta a cikket, osztható, az oldalon található facebook jelre kattintva.