-Hirdetés-

Tanácstalanok a gazdák, mert a vízelvezetést saját önerőből nem tudják megoldani



Szántóföld

2018. április 05., csütörtök • 15:22 Tanácstalanok a gazdák, mert a vízelvezetést saját önerőből nem tudják megoldani

Összefogásra lenne szükség a belvíz okozta gondok megoldására. Az állami feladatvállalás egy bizonyos pontig tart. Támogatási rendszerrel lehetne ösztönözni és érdekeltté tenni a gazdákat az önszerveződésre.

A Kossuth Rádió Napközben című műsorában szakértők segítségével annak jártak utána, hogy kinek a feladata a mezőgazdasági területekről a víz elvezetése, illetve, hogy hogyan tárolható a belvíz.

A belvíz mélyen fekvő területeken összegyülekező víz, amelyet vagy az intenzív csapadékhullás vagy a jég és a hó olvadása, vagy a magas talajvízállás okoz – fejtette ki a Kossuth Rádió Napközben című műsorában a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat hidrogeológusa. Tóth György hozzátette, Magyarországon ez általában az év első harmadban jellemző, azonban más évszakokban is előfordulhat, ha sok csapadék hullik. Úgy tűnik,

a belvízzel elöntött területek mentesítéséhez azonban a gazdákra, az államra és az erre szakosodott szervezetekre is szükség van, Magyarországon ugyanis rendkívül kaotikus a helyzet.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVSZ) műszaki főigazgató-helyettese, Láng István leszögezte, hogy az állami feladatvállalás egy bizonyos pontig tart. 2012-ben az állami tulajdonban levő csatornarendszerek kezelését visszavették a vállalatoktól, mert azok annyira rossz állapotban voltak. Mára sikerült ezeknek nagy részét kitisztítani, azonban nem egyértelmű a rendszer – jegyezte meg –, hiszen a gazdák összefogására is szükség van. A termőföldekről a víz levezetését a gazdáknak kellene megoldani, ezt pedig a gazdák önszerveződésével kellene megoldani.

Érdemes lenne belvíztárolót építeni azokon a területeken, ahol jellemző a belvíz, illetve a megfelelő talajművelés is sokat segítene a helyzeten – így a mélyszántás –, azonban ebben eddig nem sikerült érdekeltté tenni a gazdákat

– mondta Láng István. Megjegyezte, támogatási rendszerrel lehetne ösztönözni őket.

Mezősi Gábor, a szerb–magyar vízgazdálkodási projekt szakmai vezetője arról beszélt, hogy a Homokhátságon figyelhető meg a legnagyobb változás, ahol a talajvízszint többméteres csökkenése a természeti környezet átalakulását okozza. Elmondta, a térségben vízhiányosnak tűnik a terület, azonban nem lehet oda felpumpálni a vizet, hiszen a Duna–Tisza köze nagyjából 30 méterrel magasabban fekszik mint az Alföld.

Megjegyezte: a túl sok víz és a túl kevés víz ugyanúgy érinti Szerbiát és Magyarország déli részét is, és azért hozták létre a közös projektet, hogy az OVSZ munkáját segítsék. Például az országban 80-85 ezer négyzetkilométeren drónokkal keresik az elöntött területeket, és az információkat átadják az OVSZ-nek.

fotó:MTI

Tóth György arról beszélt, hogy vízminőségi problémát okozhat, ha keveredik a talajvíz, például a magas a nitráttartalma miatt, vagy olyan anyagok vannak benne, amelyek gátolják a növénytermesztést. A hidrogeológiai kutatócsoport olyan modellrendszert fejlesztett ki, amelyet összekombinálva az egyéb ismeretekkel, bizonyos helyekre előrejelzéseket tudnak tenni. Kitért arra is, másutt is van belvíz, de ilyen gyakran és ilyen mennyiségben, mint Magyarországon sehol máshol nem fordul elő.

Láng István a beszélgetésnek ezen a pontján megjegyezte, a belvizet hosszú időn keresztül nem lehet tárolni, hiszen az vízminőségi problémákhoz vezethet, és öntözési céllal az Alföldön tározni nem egyszerű.

Azzal kapcsolatban, hogy idén történhet-e előrelépés a belvíz okozta gondok megoldására, Mezősi Gábor azt mondta, Szegeden már létrehoztak egy belvíz- és aszálykutató központot, amelynek egyik célja, hogy információkat továbbítson a döntéshozóknak, másrészt pedig, hogy kidolgozzon egy korai figyelmeztető rendszert azoknak a gazdáknak, akik csökkenteni akarják a belvíz veszélyét. Hozzátette, ez a rendszer nem egyszerű, ezért a projektben az agrárkamarától kezdve olyan egységek vesznek részt, amelyek az érintetteket meg tudják mozgatni.

agrotrend.hu / hirado.hu

nyomtatható verzió küldés e-mailben


Shares 23