-Hirdetés-

Vissza kell adni a folyóknak azt, ami az övék – a belvizes területeken a művelési ágat kell megváltoztatni



Fenntarthatóság

2018. március 02., péntek • 11:12 Vissza kell adni a folyóknak azt, ami az övék – a belvizes területeken a művelési ágat kell megváltoztatni

Egy fenyegető globális vízválság jeleit lehet tapasztalni a világban, mely jelek már hazánkban is láthatóak. Átfogó paradigmaváltásra van szükség, hogy megelőző jellegű legyen a tevékenység.

A tavaly elfogadott Nemzeti Vízstratégia új korszakot nyitott a hazai vízgazdálkodásban – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem honlapjának adott interjújában Somlyódy Balázs, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője.

– Sajnos hazánkban is láthatóak már a vízválság fenyegető jelei: 1998 óta nagy folyóinkon kilenc alkalommal vonult le rekordokat döntő árhullám, holott a megelőző ötven évben mindössze kétszer történt ilyen. Gyakoribbá váltak a rendkívüli hevességű, viszonylag kis területre kiterjedő, úgynevezett villámárvizek. A szélsőséges vízhiányok is sűrűsödtek, például 2015-ben a Duna kivételével minden nagyobb folyónk negatív rekordot döntött. Az aszálykárok is egyre nagyobbak, ugyanakkor kevéssé használjuk ki a víz adta előnyeinket, például az öntözés területén. (…)

– A Nemzeti Vízstratégia – a Kvassay Jenő Terv – 2017. márciusi elfogadása új korszakot nyit a hazai vízgazdálkodásban. A terv olyan szakmai célokat jelöl meg, mint a vízvisszatartás fokozása és vizeink jobb hasznosítása, a veszélyhelyzet-elhárításra orientált vízkárelhárítás, a megelőzés-központú vízgazdálkodásra történő áttérés, a vizek állapotának fokozatos javítása és a jó állapot elérése, a vízfolyások természetes állapotának megtartása, az elviselhető fogyasztói teherviselés mellett működő minőségi víziközmű-szolgáltatás fenntartása és a csapadékvíz-gazdálkodás rendszerének kialakítása. Persze megfogalmazza a feladatok végrehajtásának feltételeit is, ennek a súlypontjai: a társadalom és a víz viszonyának javítása, a vízügyi tervezés és irányítás megújítása, valamint a vízgazdálkodás gazdaságszabályozási rendszerének megújítása. (…)

– Az európai országok között hazánkban a legnagyobb a veszélyeztetett terület aránya, amelyet mintegy 4200 km árvízvédelmi töltés véd. Az árvizek elleni védelemre világviszonylatban egyedülálló felkészültségű védelmi szervezettel rendelkezünk, elég csak az elmúlt évek nagy árvízi védekezéseire utalni. Ennek ellenére átfogó paradigmaváltásra van szükség, hogy a tevékenységünk megelőző jellegű legyen, ami technikai értelemben már meg is kezdődött, hiszen a Vásárhelyi Terv keretében létrejövő nagy árvízcsúcscsökkentő tározók éppen ezt szolgálják. Azonban a megelőzésnek van egy fontos társadalmi vetülete is.

A gazdaságnak és a településeknek úgy kell fejlődniük, hogy az arányban legyen a veszélyeztetettséggel. Vissza kell adni a folyóknak azt, ami az övék,

a medrek azon részében, amely az árvizek levonulásához kell, nem szabad a víz levonulását akadályozó tevékenységet folytatni.

Az ilyen tekintetben áldatlan állapoton fog segíteni a nagyvízi mederkezelési tervek hatálybalépése.

A belvíz a hazánk területének 45 százalékát kitevő lefolyástalan területeken okoz károkat, főként a mezőgazdaságban, de a településeken is.

Itt sem a vízmérnöki technikában rejlik az előremutató megoldás, hanem a veszélyeztetettséggel arányos területhasználatban. Például az állandóan belvízzel sújtott területeken meg kell változtatni a művelési ágat.

A teljes interjú ITT olvasható.

agrotrend.hu / Nemzeti Közszolgálati Egyetem

nyomtatható verzió küldés e-mailben